... kétszer is egymás után tegnap. Majd fel is ült egyedül. Nagyon édesen műveli, először hasalásból megmarkolja a járóka rácsait és közelebb húzza magát, majd térdre felhúzza magát végül feláll. Na nem minden alkalommal sikerül neki. De próbálkozik.
Ma nagypapája előtt is meg akartuk mutatni, mit tud, de persze a produkció-t csak az érintett nem akarta, egészen addig, amíg nem mutattuk meg neki a távirányítót. Ez elegendő motivációt biztosított, hogy tovább küzdjön. Apum teljesen odavolt, hogy látta... Hiába no, első unoka...
Persze levideózni esélyem sem volt. Ha a kezemben volt a gép, nem csinált semmit, ha nem volt nálam, lemerült, megtelt stb, akkor igen :-P De hát ez már csak így van.
Azért igyekszem majd lekapni.
