Már napok óta hozzám hasonlóan hegyezte a fülét az időjárásjelentésre. "Hó, hó, anya Saca szánkó?? Anya es hó? Néni mondta"
Igen, nyugtattam meg, a néni azt mondta, hogy esni fog. Úgy feküdt le tegnap este, hogy megbeszéltük, talán másnapra valóban esni fog a hó. Drágám ahogy lefeküdt, és én otthagytam rá talán 10 percre nekiindult a havazás.
Eleinte ugyna havaseső esett, de gyorsan átváltott én én bőszen rohantam fotózni, hogy ha mégsem maradna meg reggelre, legalább fényképen legyen nyoma, láthassa.
Aztán reggelre mégis megmaradt, és a közel 5-7 centis hó, bár alul már latyakosodott és nehéz volt ezáltal leszórni, felhőtlen örömet okozott neki. Hógolyókat gyártott, az új bakancsában taposta a havat, és lelkesen takarította az autómról a havat. Mert ő segíteni szeretne, és az új lapátunk nagyon nehéz volt neki.
Azért a teraszt a letolás után lelkesen söpörte tisztára a megmaradt latyaktól.
Cirka 1 órát voltunk kint, nagyon élvezte. Aztán a szokásos, ebéd, alvás. Az ébredéskor jött azonban a feketeleves. Sírva ébredt, tiszta pelenkával és azt mondta fáj a puncija. Nagyon panaszos volt. Először azt hittem, csak a bőr fáj neki, bekentem hát és kapott pelust a ruha alá, bár ugye most már hetek óta csak alváshoz használtuk. Gondoltam így jó lesz mert nem kenődik bele a bugyiba a krém, hanem majd a bőre beszívja, mert a pelus ugye nem tapad.
Egész délután nem pisilt se a bilibe, se a pelusba. Közben elmentünk a nagymamához, ott is próbálkozott a drágám, de nem siekrült és panaszkodott továbbra is.
Akkor jött anyutól az ötlet, hgoy nem lehet hogy felfázott? Kicsit konkrétabban rákérdeztünk a puncifájásra, és kiderült, hgoy belül fáj neki, amikor pisilni akar.
Nosza rohanás haza, gyógykönyvet nézni, valami rémlett, hgoy cickafarkfű kéne. Szerencsére volt itthon egy nagy zacskóval. Jól sejtettem a cickafarkfű kellett. Igen ám, de 12 órás áztatás utáni felhasználást javasolt. Ezt is megoldjuk. Gyorsan beáztattam a gyógyfüvet. Majd felmentünk az emeletre, ahol valamivel több, mint 1 órát ült a folyamatosan cserélődő forró vízben, ami hatására elmúlt a fájdalma. Utána gyorsan pizsama, hálózsák, zokni, ágyikó. És jött a mese. Ezzel a betegséggel tudtam csak rávenni a hálózsák használatás. Amivel tavaly nem volt gondunk, idén viszon sehogy sem akarta felvenni.
Azért közben rettenetesen büszke is lettem rá, hiszen fürdés közben szólt, hogy a bilire szeretne ülni. Na igen és itt jött a meglepetés, belekakilt a bilibe. Meg is kapta a jutalomcsokiját. Majd újra fogmosás következett.
Nem vonok le belőle messzemenő következtetést, ez még ugye korántsem jelenti azt, hogy a következő is a bilibe kerül, de azért jól megdícsértem, megjutalmaztam.
A többit meglátjuk. Már így is jelentősen csökkent a pelenkafelhasználásunk, ami jelen heéyzetünkben igencsak nagy anyagi könnyebbséget jelent.
Holnap jön az ülőfürdő remélem a fájdalma sem tér vissza.
Most békésen alszik, és ez a lényeg.
